Már a kezdetektől fejlett képzelőerővel (és valószínűleg tudományos igényű jóslási technikával) próbálták a filmalkotók megkomponálni a jövő kommunikációs eszközeit és irányait - méghozzá egészen lenyűgöző pontossággal. Ezeket gyűjtöttük össze, a hiába várt találmányokkal együtt.

Kép: TristarPictures

Mobiltelefon

Rengeteg találmányt előrevetített az 1964-ben debütált, legendás Gene Roddenberry által jegyzett Star Trek univerzum számos sorozata, filmje.

Talán a leghétköznapibb mindezek közül a kommunikátor nevű, ami az első sorozatban (TOS) egészen pontosan egy kinyithatós Motorola küllemű eszközre hajaz. Ugyan csak hanghívást lehet vele fogadni – viszont azt intergalaktikusan! Igen ám, de a következő (TNG) sorozatban már nem is kézi szerkezetet, hanem egy apró, érintésre aktiválódó eszközt használnak, szóval hamar eljutottak a bluetooth-os kihangosítóig. Ekkor 1987-et írtunk.

Tablet

Az évszám 1968, a film pedig az Arthur C. Clark regénye alapján készült filmtörténeti alapmű, Stanley Kubrick rendezése, a 2001 – Űrodüsszeia. Még az amerikai Holdraszállás előtt megjelent a film, így a készítők egészen sokat találgattak, de meglehetősen jó érzékkel. Az egyik jelenetben például egy iPadre feltűnően hasonlító lapos kistévét láthatunk.

Videó hívás

Egy német expresszionista némafilmben, mely a kor legköltségesebb mozgófilmje volt, az 1927-es Metropolisban már felbukkan a videóhívás koncepciója.

Az ötlet némileg átalakulva megtalálható az Űrodesszeia és a Star Trek filmek világában is. Utóbbi pedig egy hologramos üzenetküldéssel übereli mindezt.

Okosóra

„Haló, KITT!” A Knight Rider legmenőbb jelenetei azok, melyekben Michael diskurál beszélő autójával - természetesen a karóráján keresztül. Bár hétköznapinak nem mondanánk még ma sem a jelenetet, de az okosórák jelentős része alkalmas hívásfogadásra, úgyhogy ez is egy telitalálat!

Sokkal korábbi, bár nem filmes, hanem képregényben megjelent okosóra ötlet Dick Tracy 1946-os órája, ami minden funkciót tudott, mint egy mai szerkezet.  

Az okosóra műfaját a Ben 10 rajzfilm maxolja ki, hiszen Ben különböző űrlényekké tud változni, ha rácsap az órájára. Ilyenünk talán sosem lesz.

Univerzális fordító

A Star Trekben egyértelmű, hogy nem kellenek tolmácsok, hiszen a kommunikációs rendszerükben van univerzális fordító is - ez egy szinte láthatatlan eszköz. Ellenben a Mézga család távoli Köbükijének, azaz MZ/X-nek nagyon is látványos fordítómasinája van. Ezt nem, de a Star Trek univerzális fordítóját 2016-ban már megalkották.

VR és okosszemüveg

Sok filmben bukkan fel a virtuális valóság, mint a legjobb szórakoztatóipari termék, vagy tudományos kutatásokhoz, oktatáshoz fejlesztett megoldás. A Star Trek holoszobáiban (melyeket még mindig reménykedve várunk) vagy a Mátrixban a tréningezéshez is virtuális valóságot használnak. Szokatlan, de egy rész erejéig a Csillagkapu sorozat is foglalkozik vele, mégpedig egy tréningprogram erejéig. Virtuális valósággal foglalkozik a Tron (1982) és a 13. emelet is (1999). VR technológiával gyilkol Ender, az Ender’s Game-ben.

Szemléletes a Fűnyíró ember VR szemüveges jelenete. A Stephen King novellájából készült 1992-es filmben egy hatalmas, de mégis jól felismerhető VR szemüveget használnak.  

Az okosszemüveg, valamint a Google Glass elődje pedig a Vissza a jövőbe második részében bukkan fel. Sajnos a deszkát és az önbefűző cipőt nem sikerült még tökéletesen megvalósítani, de ígéretes próbálkozások vannak.  

Végezetül: bár kissé tyúk és a tojás típusú talány, hogy vajon a sci-fi írók fantáziája inspirálja a mérnököket, vagy ezek a vívmányok amúgy is megjelentek volna idővel? Ki tudja? Az is elképzelhető, hogy a hologramos telefon vagy az időutazás szabadalma már 25 éve egy fiókban hever.

A posztot a Telenor támogatta